Borvízforrások gyalogtúra

Farkas Aladár
EKE Gyergyó

Távolság: 6 km;
Menetidő: 5–6 óra;
Minősítés: könnyű, látványos túra;
Túraútvonal: Alaptábor – Székelykapu – Három-forrás – Ó-Sáros-fürdő – Főkút és Erzsébet-forrás – Borvízmúzeum – Millennium-park – Kossuth- és Petőfi-forrás – Kerekszék – Tündérkerti feredő – Medve- és Jeges-barlang – Mofetta – Pierre Curie-forrás – Bagolyvár – Tábor;
Szükséges: fejlámpa (barlangjáráshoz), ivópohár (borvízkóstoláshoz);
Túravezető: Farkas Aladár (tel. 0745-647 638).

A természeti szépségekben bővelkedő, gyógyító ásványvizekben gazdag Borszék a hasonló nevű medencében fekszik. Elválasztja a kristályos övhöz tartozó Gyergyói-havasokat a vulkáni vonulathoz tartozó Kelemen-havasoktól. Tengerszint feletti magassága 800–930 m. A település legalacsonyabb pontja Alsó-Borszék, a legmagasabbja Felső-Borszék, tehát a szintkülönbség 130 m.
Hargita megye északkeleti sarkának ékköve. Hírnevét ásványvizeinek köszönheti. Turisták ezrei keresik fel, részben gyógyulási szándékkal, részben szórakozásból.
Egy 3–4 órás városismertető túrára invitálom kedves vendégeinket. Ismerjék meg településünk történetét, gyógyerejű forrásaink titkait.
Városnéző túránk az alaptáborból indul. Végigsétálunk a Hétvezér sétányon, a székely kapuval jelzett fürdőtelep bejáratához. Innen indítjuk a tulajdonképpeni sétánkat. Érintjük az első három forrást: a Lázár-, a László- és a Boldizsár (Madonna)-forrást.

Lázár-kút
Nevét gróf Lázárról kapta, aki sokat tett Borszék-fürdő fejlődéséért. Vizét elsőként Folbert elemezte 1862-ben. Tizenkét évvel később fürdő épül rá. Hozama csekély. Hőfoka 10,5 °C.
Ivókúraként alkalmas: normál vagy savtúltengéses gyomorhurut, gyomorfekély, epehólyag megbetegedései, vastagbélhurut, vékonybélhurut kezelésére.

László-kút
A Boldizsár-forrástól mintegy 40 méterrel lennebb található. Nevét gr. Lázár László szárhegyi főkormányszéki tanácsosról kapta, aki az 1870-es években Borszék felvirágoztatásában nagy érdemeket szerzett. Használatba az 1840-es években helyezték, 1867-ben foglalták kőbe. Ez a forrás a község lakói és a vendégek házi ivóvíz használatára volt fenntartva. Egykori elemzése: igen kellemes ízű, kedvelt ivóvízforrás, melynek hőfoka nyáron 9,4 °C fok, télen 8,4 °C fokig száll alá. Vízbősége 24 óra alatt mintegy 8000 liter. 1862-ben Folberth medgyesi gyógyszerész, 1873-ban dr. Than Károly, 1889-ben pedig dr. Hankó Vilmos vegyelemezte.

Boldizsár (Madonna)-forrás
Régi, jó hírű, bővizű forrás. A XX. század közepéig két forrás volt egymás mellett, egy méternyi távolságra egymástól, melyek eleinte külön-külön foglalatban voltak, de 1879-ben egybefoglalták ezeket. Egykori elemzése: vize színe, szaga, íze éppen olyan, mint a többi forrásé. Vizének hőfoka, a Pásztor-kutat kivéve valamennyi forrás között a legnagyobb, 10–12 °C. Ezt is dr. Than Károly vegyelemezte 1889-ben.
A belső sétányon eljutunk az Ó-Sáros-fürdőhöz, amelyet Borszék önkormányzata létesített 2012-ben, a régi helyén, és annak képmására. Két családi medencéje van (30 férőhely), az egyik 30 °C fokos, borvizes, a másik hideg vizes. Mellette szauna, illetve gyógymasszázs-lehetőség. Az épület mellett egy kis szabadtéri tanuszoda (12x5 m) is található.
Elhaladunk a régi római katolikus templom mellett. Az angolparkhoz érve megtekintjük a volt Mélik-szállodát (járóbeteg-rendelő), a Testvériség emlékparkot, a testvértelepülések porcelán címerével. A Fő-kút és az Erzsébet-forrás háza nem látogatható, mert ennek vizét palackozzák, és az egészségügyi szabályok nem teszik lehetővé látogatását.

Fő-kút
A Fő-kút Borszék egyik legrégibb és a legerősebb borvízzel rendelkező forrása, 1770-ben foglalták köpűbe. Már a múlt századokban is élénk fogyasztásnak örvendett.
Első vegyelemzése 1803-ban történt a bécsi orvosi kar által. Dr. Hankó Vilmos szerint „a szó szoros értelmében túl van telítve szénsavval”.
Három katasztrófa is érte. Az első katasztrófa 1816. május 18-án történt, melyet László Mihály akkori alfalvi plébános latin szövegű naplójában ír le. A második katasztrófa 1873-ban, melyet Puskás Ferenc Borszék története című munkájában örökített meg. A harmadik majdnem katasztrófával végződő esemény 1925-ben történt. Ivókúraként alkalmas savmentes vagy savhiányos gasztritisz (gyomorhurut), cukorbaj, savhiányos vastagbélhurut, különböző epeúti idült gyulladás, idült hepatitisz megbetegedések kezelésére.

Erzsébet-forrás
Nevét Erzsébet királynő, Ferenc József császár feleségéről kapta, Borszék első gyógyfürdője volt. Gyönyörű műanyag búra védi a szennyeződéstől. Csupa márvány az egész forrásház. Régen borvizes lányok szolgálták ki a betegeket, látogatókat egy-egy pohár vízzel. A Helytörténeti kiállítás (Borvízmúzeum) betekintést enged a település történetébe, az ipari palackozás kezdetétől napjainkig.
Elhagyva a Rézerdőt, érintjük a Millennium parkot. Ez egy háromszintes arborétum, középen egy obeliszk, rajta emléktábla jelzi, hogy Borszék 1953 óta város. Átsétálunk a parkon, és haladunk a Kossuth-kúthoz.

Kossuth-kút
Ez a kút 1870-ig be sem volt foglalva, vize szabadon folyt. 1870-ben a két község kőbe foglaltatta, névadója Puskás Ferenc. 1875-ben föléje fedett sétányt emeltek, 1882-ben pedig, a forrástól mintegy 50 lépésnyire, éttermet és kávéházat építettek (Elysée).
1883-ban Kossuth Lajosnak 80 születésnapjára küldtek egy láda (30 liter) Kossuth-vizet és egy láda Fő-kút vizet Turinba (Olaszország). Kossuth a jókívánságokat hosszú levélben köszönte meg.
A Kossuth-kút vize nagy buborékokkal tör elő. Színe kristálytiszta, a pohárban gyöngyözik, szaga szénsavas, fojtó, íze csípős, de nem fanyar. Hosszas állás után ez is üledéket képez az üvegben, melynek színe rozsdás. Hőfoka nyáron változatlanul 7–6 °C fok, télen a külső hőmérséklet szerint ingadozik ugyan, de 5 °C fok alá a legnagyobb hidegben sem csökken. Vízbősége a töltés helyén 10 perc alatt 55 liter, 24 óra alatt mintegy 8000 liter.
1916-ig palackozták a vizét. A Kossuth-kutat először dr. Than Károly egyetemi vegyésztanár elemezte 1873-ban, másodszor dr. Hankó Vilmos 1889-ben.

Petőfi-forrás (Tisza Kálmán-forrás)
A Kossuth-kúttól nem messze, az Ős-forráshoz vezető sétánytól jobbra elterülő kaszálós területen feküdt a dr. Cseh Károly által említett és valószínűleg általa is elnevezett (régebbi nevén Tisza Kálmán) forrás, melyet 1884-ben vettek gondozásba. A XX. század közepén még nem volt vegyelemezve, azonban vegyi összetételét illetően semmi eltérést nem mutathatott a Kossuth-kút forrásáétól, s éppen ezért dr. Cseh Károly úgy vélte, hogy közös víztartójuk is volt. A szegényebb emberek, különösen a reumás betegségekben szenvedők úgy használták, hogy a forrás felé deszkákat helyeztek el, arra ráültek, beteg lábukat pedig a forrás körüli iszapba mártották, és ott tartották meghatározott ideig. Vize gazdag lítiumban, ezért a depresszióra hajlamosaknak javallt.
Elérkeztünk a Kerekszékhez, amely 2005-től egy 75 ha-os Natura 2000-es park. Célja védeni az itt élő növényeket és állatokat. A parkból 40 hektár geológiai rezervátum, lévén, hogy itt van három felhagyott külszíni kőbánya, négy kisebb méretű barlang és egy mofetta. Az itt található travertin-bányák az édesvízi mészkövet dolgozták fel.

Népi feredő
A Tündérkertben a 2009-es Fürdőépítő kalákában létesített népi feredő egyik forrása az Emese-forrás. Faköpűbe foglalták, akárcsak hajdanán. Dr. Herczeg Ágnes magyarországi tájépítész kezdeményezésére létesült ez a népi feredő és lábáztató. Egy kerek, farönkökből megépített medence, amelynek az aljzata le van padolva, természetes ásványvízzel van tele. Saját forrásvize táplálja. Értágító hatása van, javítja a szervezet vérellátását. Mellette van két lábáztató. A betegek leülnek a kút szélére, belelógatják lábukat, és élvezik a pezsgő hideg víz jótékony hatását.
Folytatjuk sétánkat, és meglátogatjuk az első kőbányát, amelynek több mint 150 éves múltja van. Itt nagy kőtömböket fűrészeltek, amelyeket a mellette lévő csarnokban felszeleteltek, a megrendelő igénye szerint. Innen nem messze van a Bibirók-forrás.

Bibirók-forrás
A Marmura mésztufa (travertinó) bánya mellett van, útban a Medve-barlang felé. A vízből kicsapódó kalcium-karbonát egy kis dombot épített. Régebben a kőbányában dolgozók, ma a turisták használják. Mellette kis pihenő filagória és grillezéshez, flekkenezéshez alkalmas tűzhely található.

Barlangnézőben
A barlang előtt két óriás szikla (a Teleki- és a Széchenyi-szikla) őrködik. Orbán Balázs, a legnagyobb székely is megcsodálta. A legenda szerint is medvék tanyáztak itt (tény, hogy találtak medvecsontokat). 50–60 m járható, megfelelő felszereléssel (fejlámpa és sisak). Innen beereszkedünk a bányaútba. Átsétálunk a 2. bányán, megcsodálva az otthagyott travertin-tömböket. Kiérünk egy kilátóhoz, ahonnan belátható az egész bánya. A bánya felső felében átsétálunk a túloldalra. Innen gyönyörű panorámakép tárul Alsó-Borszékre.
A sétányon továbbmegyünk a Jeges-barlanghoz. Ennek feltérképezett hossza 60 m, nyári átlaghőmérséklete 9,6 °C fok. Megfelelő felszereléssel ez is látogatható.

Az Ős-forrás és mofetta
Visszasétálunk az Ős-forrásig. Amint a neve is mutatja, ez volt Borszék első forrása, amit felfedeztek. Egy kis dolina közepén fekszik. Sajnos, vize a bányászat miatt eltűnt, még a ’80-as évek közepén. A széngáz továbbra is feltör, és ezt használják gyógykezelésre (mofetta). 2011-ben a borszéki önkormányzat építtetett egy szép gyógyfaházat erre a forrásra. Itt 8–10 ember tud egyszerre mofettázni. Gyógyhatása: értágító hatású, ez által gyógyítja az érszűkületet, lábszárfekélyt, a reumatikus betegségeket, a krónikus vénás elégtelenséget. Javallt csontritkulás, cukorbetegség, nyirokkeringési zavarok, ill. köszvény esetén. Méregtelenít, enyhén fogyaszt. Javít a meddőségen, az impotencián.
A mofetta mellett is van egy kilátó, ahonnan végigpásztázzuk a Bor-patak völgyét, a szemben lévő oldalban látni két bunkert, ami a második világháborúból maradt itt mementóként. Része volt, a többi itt lévő 26 bunkerrel együtt az Árpád-vonalnak.
Innen beereszkedünk a mintegy 800 m-re lévő Pierre Curie-forráshoz.

Pierre Curie-forrás
Kerekszék lábánál fekszik, majdnem egy szinten a Tölgyes felé vezető országúttal. 1932-ben fedezték fel. Elemzését az 1950-es években végezték el. Dr. Niculescu Zinca Ploieşti-i orvos megállapítása szerint egy liter vízben 0,21 millicurie rádium van. Eszerint, ezen forrás a víz összetétele szempontjából azonos a gasteinivel. Gyógyhatása: savhiányos gyomorhurut, pajzsmirigytúltengés és vérszegénység kezelésére. Potenciálnövelő, „székely viagra”.
Folytathatjuk utunkat a Bagolyvárhoz, ez újabb 15 perces séta, egy kis kapaszkodóval. Itt szintén egy második világháborús kazemata található, felrobbantott parancsnoki bunkerrel, futóárkokkal, géppuskafészkek nyomaival.
Visszasétálunk a radioaktív kúthoz, majd 216 lépcsőfokot megmászva visszaérünk a Mofettához. Innen már egy könnyű séta visszavezet az Táborba.