XXV. EKE Vándortábor – 12. túra

A bukovinai kolostorok

Útvonal: Borszék – Poiana Largului – Broșteni – Puzdra vagy Tarnița átjáró (Esztena-hegység) – Voroneț – Gura Humorului – Moldovița – Curmătura Boului átjáró – Câmpulung Moldovenesc – Mestecăniș (Nyíres) átjáró – Dornavátra (Vatra Dornei) – Beszterce völgye – Poiana Largului – Borszék;
Minősítés: autóbuszos kirándulás;
Távolság: 370 km;
Menetidő: 10–11 óra;
Túravezető: Laczkó-Szentmiklósi Endre, Laczkó-Szentmiklósi Judit.

Bukovina (románul Bucovina, németül Bukowina) a mai északkelet Moldva és Ukrajna határán fekszik. Területe mintegy 10 440 km2.
Első említésével I. Roman Mușat moldvai fejedelemnek egy 1392-es adománylevelében találkozunk. Nevének eredete kiterjedt bükkerdeihez köthető. A történelem folyamán a kijevi és halicsi fejedelemségek, Lengyelország, Ausztria, Románia, és Szovjetunió fennhatósága alatt volt. Ma Románia és Ukrajna osztozik rajta. 1774–1918 között osztrák koronatartomány, központja Csernovitz volt. A Monarchia idején, a XIX. század második felében indult el a térségben a polgárosodás, az üdülőhelyek és városközpontok kiépítése, az utak modernizálása. Ugyanakkor a tartomány nagyfokú autonómiát élvezett. A hivatalok személyzetének kötelező volt a román nyelv ismerete. Bevezették a kötelező általános oktatást román és német nyelven. A román többségű bukovinai diétában minden nemzetiség képviselve volt. 1875-ben létesült Csernovitzban a Ferencz József Tudományegyetem. A tartománynak önálló zászlója volt, a vízszintesen sávozott piros–kék és saját címere, a három csillag közötti bölényfej. (Mindezekért egy bécsi vagy budapesti politikusnak sem vert ki a hátán a hideg verejték.)
Említést kell tennem a bukovinai csángókról is. A madéfalvi mészárlás (1764) után Hadik András, Mária Terézia tábornoka összegyűjtötte a Moldvába menekülteket és öt faluba telepítette őket. Ezek: Andrásfalva, Hadikfalva, Józseffalva, Fogadjisten és Istensegíts. Bukovina igazi „ékszerdobozai” az ortodox kolostorok. Belső festményeikkel és a tornyokig felfestett külső falaikkal egy nyílt Bibliát alkotnak. Ugyanakkor tökéletes harmóniában vannak a környezetükkel, hegyekkel, erdőkkel, folyóvizekkel. Ugyanabba a kozmikus ritmusba vannak beépülve, és így képesek összhangot adni az ember, a természet és a természetfeletti között.
A boszéki EKE-tábor alkalmával honismereti autóbuszos kirándulás során meglátogatunk néhány bukovinai kolostort (Voroneț, Humor, Moldovița). Természetesen gyönyörködhetünk a szép hegyi tájakban és a bukovinai népi építészetben is. A táborhelytől indulva a Tölgyesi-szoroson át Poiana Larguluinál északra fordulva az Esztenás-hegység (Stănișoara) és a Besztercei-havasok között folytatjuk utunkat a Beszterce folyó völgyében. Holda falunál kelet irányba átkelünk az Esztenás-hegységet átszelő Puzdra-szoroson a Gura Humorului-i medencébe. A város bejáratától délre, 2 kilométerre van a Voroneț-i kolostor. 1488-ban építtette Ștefan cel Mare fejedelem. A Szentek családfája, az Ótestamentum prófétái, de főleg a nyugati falon található Utolsó ítélet freskói miatt nevezik a kolostort a Kelet Sixtuszi kápolnájának. Isten jobbjában tartja az igazság mérlegét, amelybe az angyalok és az ördögök minden ember tettét belehelyezik. Az igazak sorát Szent Péter a Mennyországba, a bűnösöket az ördögök a pokolba vezetik. A freskók alapszíne a kék, a festék összetételét a szakemberek mai napig sem tudták pontosan megállapítani. Ezért a freskókat nem renoválják, azért, hogy a „voroneți kék” nehogy megsemmisüljön.
Gura Humorului központjától északra, 5 kilométer után érkezünk a humori kolostorhoz. Petru Rareș fejedelem építtette 1530-ban. 1631-ben Vasile Lupu vajda harangtornyot épített hozzá. Különösen értékes a tiszafából épült ikonosztáza 1590-ből és a Szűz Mária mennybemenetele freskósorozat. A festmények és freskók kromatikus alapszíne téglavörös. Gura Humoruluitól nyugat-északnyugat felé jutunk el a Moldovița kolostorhoz. Petru Rareș emeltette 1532-ben. A belső freskók közül megragadják figyelmünket az alapító családját ábrázoló képek. Itt van Petru Rareș leghitelesebb portréja, a fejedelem családjának minden tagja megkülönböztetően van ábrázolva. A Megfeszítést ábrázoló kép kivételesen nagy esztétikai értékű. A külső falfestmények közül még figyelemre méltó Krisztus családfája és a Konstantinápoly ostroma freskó.
Még folytathatnánk utunkat, meglátogatva Sucevița, Arbore, Putna, Dragomirna kolostorait, de az idő sürgetése miatt vissza kell térnünk táborhelyünkre. Moldovița-tól délnek fordulunk Câmpulung Moldovenesc felé, átvágva az Obcina Feredeului hegyvonulat sok szerpentinnel és kilátóval tűzdelt Pașcanu- vagy Curmătura Boului-szoroson. Câmpulung Moldovenesc-től az ugyancsak meredeken kígyózó szerpentineken, a Nyíres (Mestecăniș) hágón érünk be Dornavátra üdülővárosba. Ez az átjáró a Giumalău hegytömb és a Nyíres Obcina (Obcina Mestecănișului) hegység között halad. Az obcina szláv eredetű szó, „közösségi”-t jelent. Azokat az alacsony hegyvonulatokat nevezték így, amelyeknek erdői és legelői a faluközösség birtokában voltak. A Kárpátokban és a Balkán hegyvidékein gyakori elnevezés.
Innen a Beszterce völgyébe érkezünk át, és visszaérünk a borszéki táborba. Az út hosszú volt, 370 km, de csodálatos betekintést nyerhettünk a bukovinai egyházi kultúrába és a gyönyörű tájakba. (Laczkó-Szentmiklósi Endre)